Bevezető: Pár napja készült egy bejegyzésem (UpiRajzBlog/2007-01-23), amiben rantoltam erről-arról. Rajz nem volt hozzá. Felmerült bennem, hogy odabiggyesztem a végére, hogy "ezt most nem kell pontozni", de aztán gondoltam, hogy nem nézek mindenkit hülyének, úgyis tudják, hogy ez nem rajz. Ehhez képest elsöprő lelkesedéssel kaptam rá hat (!) ötöst. Ebből két dolgot vontam le: mindenki hülye, és hogy van igény rantra. Szóval, jön még a rant, most. Rövid leszek.

Megfigyeltem valami érdekeset, miközben itt rajzolgattam ennek a blognak az immár 52 rajzát. Akarod tudni, hogy mi az, amit megfigyeltem? Jó. Akkor megmondom.

Azt figyeltem meg, hogy ahhoz, hogy egy rajzom reakciót váltson ki, ahhoz valami felháborítónak kell lennie benne. Előfordul, hogy a rajzaim elgondolkodtató szemléletűek, vagy viccesek, vagy témába vágóak, vagy kidolgozottak. Ezek maximum 2-3 (de többnyire kevesebb) hozzászólást eredményeznek. Hogy egy rajz igazán kiváltson valami reakciót, ahhoz botrányosnak kell lennie.

Első kitérő: felmerül, hogy egyszerűen szarul rajzolok, és szarok a rajzaim, és mással nem tudok hatást elérni, vagyis mondjuk lélegzetelállító szépséggel, precizitással vagy mesteri érzelemgazdag kompozícióval nem tudok szolgálni. Ez persze igaz, de nem itt van a kutya elesve.

Második kitérő: persze nem kell, hogy érdekeljenek a hozzászólások. Nem azért csinálom ezt a blogot, hanem hogy megtanuljak rajzolni. Ez is igaz, de most nem ez a lényeg.

Eltűnődve ezen a jelenségen, rájöttem a történelem nagy ripacsainak a titkára. A titok az, hogy nincs rossz marketing (kivéve a nekrológot): az a lényeg, hogy észrevegyenek. Villon például egész elfogadható kis verseket farigcsált, de nem lett volna belőle költőfejedelem, ha korábban nem válik igen hírhedt botrányhőssé. Hozhatnék példát jelenlegi popkultúránk és közéletünk szereplői közül is, de nem teszem. Úgyis mindenki tud mondani kapásból párat.

Nem ragozom tovább a témát, elvégre ez SajátVélemény, és úgysem olvassa el senki, ha fél képernyőnél hosszabbra nyúlik. A lényeg az üzenet magamnak: nem kell botrányt csinálni. Ha nincs reakció, nincs reakció. Ezt a blogot magamnak csinálom.

A mama igencsak Elite Force...

Érdekes módon, a Gödörben két WC van: a női és a koedukált. A rajzon az a (gyakori) szituáció szerepel, amikor az utóbbi helységben mindkét nem képviselve van.